2014. 12. 25.

1005819 mozdonyvezető 2828 vonattal 9381 4124 033-4 pályaszámú járművel A-ból B-be menetrend szerint megérkezett. Esemény nem történt.

Békés, boldog Karácsonyt mindenkinek!

  

Aktualitások ADVENT idején

Czomba Sándor szakképzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkár Úr riportjait néztem a DUNA, és az M1 műsorán. Gondolatait, szavait érintettként figyelve akarom megérteni, de csak elcsépelt mondatok jönnek át belőle. Szerinte a korkedvezményes nyugdíjra jogosultság jelenlegi rendszere sem költségvetési, sem munkaerő-piaci szempontból nem tartható fenn tovább. Kifejtette, hogy a kivezetéséről már döntött a kormány, de arról érdemes tárgyalni, hogy milyen más módszerekkel lehet segíteni az egészséget jobban igénybe vevő szakmákban dolgozókat.

Hogyan kérem? Hol van az erről szóló határozat? Kik döntöttek?

50-es éveikben járó 30-35 év vezetési idővel a hátuk mögött autóbuszvezetőket, villamosvezetőket, metróvezetőket, mozdonyvezetőket akarnak munkában tartani minden a járművezetéssel járó felelősséggel, munkaegészségügyi, ergonómiai és technikai szempontokból kifogásolható járműparkon. Egy 60-as éveiben járó nagyapa korú fáradt ember, hogy sugározza azt, hogy vele az úton, vízen, levegőben vagy a síneken biztonságban van? Ugye?  

Szerinte a korkedvezményes nyugdíjra jogosultság jelenlegi rendszere sem költségvetési, sem munkaerő-piaci szempontból nem tartható fenn tovább. Előbbi oldaláról azt jelezték a szakszervezetek, hogy többet fizetnek be, mint amennyit kivesznek a büdzséből. Az államtitkár jelezte: az általuk betöltött összes munkakör 70 százaléka állami tulajdonú vállalatoknál van, vagyis a pénz többségét az állam teszi át az egyik zsebéből a másikba. „Becsaphatjuk egymást, csak szerintem nem sok értelme van” – tette világossá.

Ki csap be kit? Ki zsonglőrködik a számokkal?  

Munkaerő-piaci szempontból vannak olyan hiányszakmák - folytatta, ahová nemhogy a nyugdíjkorhatár előtt, de még afölött sem találni embert. Ha a foglalkoztatást stabil szinten akarja tartani a kormány, akkor nem a nyugdíjkorhatár előttiekhez kell nyúlnia, hanem adott esetben a nyugdíjkorhatár utániakhoz – hangoztatta. Egyszerre van ugyanis jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány az országban: a 300-400 ezer regisztrált munkakereső mellett minden hónap végén 70-80 ezer betöltetlen állás van – hívta fel a figyelmet.

Ezzel most mit is akart mondani?

Akik nyugdíj korkedvezményre jogosultságot szereztek nem állást keresők, nem munkanélküliek. A bújtatott fenyegetőzést kiváltképp nem szeretem, és nem szeretjük!

Vége a türelmünknek, az önfegyelemnek. Útra kelünk …

Lengyelországi kultúrális kirándulás

A soproni mozdonyvezetőkért alapítványa 2014. szeptemberében három napos kulturális kirándulást szervezett Lengyelországba. Harmincnyolc fős csapatunkat Gajda Árpi kollégánk verbuválta előző évi tapasztalatok alapján a Blaggus Utazási iroda által szervezett programokhoz. 2014. 09. 25-én pontban reggel 6 órakor az állomási parkolóból indult autóbuszunk. Ausztrián és Szlovákián keresztül mintegy öt és félóra volt az út ZYWIEC városáig, amely a Beszkidek közötti medencében helyezkedik el Kis-Lengyelország, Szilézia, a Morva Őrgrófság és a Magyar Királyság egykori határvidékén. Körülötte terül el az 1999 óta védett területként a Żywieci Természetvédelmi Körzet. Żywiec történetében a második világégés alatt, 1940-ben a környék 18 000 lakóját deportálták. Nevezetessége a középkori eredetű, de később többször felújított plébániatemplom, ahol a neogótikus barokk szárnyakkal záródó szekrényében másfél méter magas, késő gótikus Mária halála-dombormű található. A környék egyik legnagyobb és leghíresebb gazdasági vállalkozása, már több mint 150 éve a Habsburg-család által alapított Żywiec Sörgyár. A híres sörgyárat 1852-ben Żywiecben alapították Bielsko-Białatól 21 km-re délre a Beszkidekben. A termelés 1856-tól kezdődött és tart napjainkig. Építtetői és első tulajdonosai Habsburg–Tescheni Károly Albert főherceg és öccse Habsburg–Tescheni Károly Ferdinánd főherceg voltak. A żywieci Habsburg-uradalomban a szakszerű gazdálkodás eredményeképpen különösen a sörfőzés lett világhírű. Az exportra történt termelés révén a saybuschi sör mai nevén Żywiec piwo világmárkává lett. A gyártás a történelmi átalakulások ellenére is egészen a II. világháborút követő államosításig a Habsburg-család kezén maradhatott. A Lengyel kormány privatizáció keretében 1994-ben 77 millió amerikai dollár áron értékesítette a holland „Heineken Brouwerijen” sörkonszernnek. Az értékesítés keretében a Habsburg név és címer használatát is megszerezték a hollandok, melynek jogát 2005-ben bírósági úton érvénytelenné nyilvánították. A magyarok számára is legendás sörgyár területén a sörgyártás történetét bemutató múzeumot (Muzeum Browaru Żywiec) üzemeltetnek, mely bemutatja a kezdetektől a gyárban folyó sörgyártás történetét. Itt csoportunk is tett egy kis időutazást. A magyar fogyasztóknak közkedvelt nevén címkéje után táncos sörként ismert fajtái 4-6%-os alkoholtartalommal készülnek, melyet a bemutató végén magunk is megízleltünk.    

 Szállásunkra az esti órákban érkeztünk, ahol az elhelyezés és a vacsora mindenkinek azt nyújtotta, amit minőségben és mennyiségben egy jó vendéglátótól kaphat. Vacsora után hamar lepihent szinte mindenki, hogy másnapi programját pihenten kezdhesse.

A Napot reggel nem láthattuk ugyan a vastag szürke felhőktől, mégis a borongós idő ellenére hangulatunk jó volt. Reggelinket viszonylag korán 6 óra 30-kor elkezdtük, hogy a 7 óra 30-ra tervezett időpontra indulásra készen legyünk wieliczkai sóbányába tervezett utunkhoz

Krakkó mellett található ez a világon egyedülálló sóbánya. A legenda szerint Kingának, IV. Béla magyar király lányának köszönhető, hogy sót találtak itt. Kinga  Szemérmes Boleszláv lengyel fejedelem felesége volt, a tatárjárás után apja hívására hazatért szülőhazájába, hogy felkeresse azt a máramarosi sóbányát, amelyet a király ajándékozott neki, s a birtokbavétel jeléül beledobta gyűrűjét egy aknába. Ezt nem sokkal később a Krakkóhoz közeli Wieliczkában feltárt bánya egy sótömbjében találták meg és nevezték el latinul Magnum Sal-nak, lengyel fordításban Wielka Sól-nak. (Nagy Sónak) Így szól a legenda. Só, ami só, ez a következő lengyel királyok egyik legfontosabb jövedelemforrásává vált a középkorban, akárcsak napjainkban Wieliczka számára, amely egy részről idegenforgalmi attrakciót, másrészről szanatóriumot, harmadrészről koncerttermet jelent a turisták legnagyobb örömére. Wielczka 10 km-re Krakkótól található, ahova mi az utazási iroda autóbuszával mentünk. Egyébként a krakkói Főpályaudvarról kisbuszok indulnak félóránként. Wieliczkai Sóbánya turista útja 2 km hosszú és a megtekintése kb. 3 óráig tart. A hőmérséklete állandóan 14 fokos, ezért nyáron melegebb ruhát ajánlatos vinni. A turisták gyalog mennek le, ahogy mi is tettük.

 

 Feljövetel lifttel, benne van a belépőjegy árába. Szükség esetén lefele is igénybe lehet venni a liftet külön díj ellenében. Dohányzás, nyílt láng illetve zseblámpa használata tilos. A sóbányában tett kirándulásunk közben a reggeli esőfelhők is oszladozni kezdtek és időnként megmutatta magát a Nap. Ebéd után sétánkon Krakkó nevezetességeivel ismerkedtünk a Wawel székesegyházban és környékén, amihez itt van néhány kép.

 Báthory István fejedelem emlékhelyénél Lukács Antal kollégánk, nótafánk vezetésével a Himnusz és a Székely himnusz eléneklésével adtunk emlékének tiszteletet. Hosszú és élményekkel teli nap után szállásunkon ízletes vacsora várt bennünket. Harmadik napon egy dunajeczi tutajozás várt bennünket zakopanei kirándulással. Mivel tőlünk is sok turista jár erre, ezért magyarul is vannak információs anyagaik, de a mi nyelvünkön vezetést akkor ép nem tudtak biztosítani. 170 éve gyakorlatilag ez a fő elfoglaltság és pénzkereseti lehetőség a környéken. Az egészet egy 900 tagot számláló egyesület működteti, a tagok közül több mint 500-an tutajosként dolgoznak. Évente körülbelül 250 000 utasuk van, a többség lengyel, negyede-ötöde külföldi. Egyénileg és csoportosan egyaránt fogadják a turistákat, de csak akkor indítanak másik járművet, ha legalább 10 utas összegyűlik a 12 helyre. A tutajok nem tömör farönkökből vannak, hanem csónakszerűen kivájt alkalmatosságokat erősítenek össze. A végükre fenyőágakat kötöznek vastag rétegben lökhárítónak.

 Annyira adnak a biztonságra, hogy a tutajosok három évig tanulják a munkát, és a végén vizsgázniuk kell. A szezon áprilistól októberig tart. Itt található Pieninski Nemzeti park is. Esőben is mennek mi épp ilyenkor voltunk, esőkabátot érdemes vinni mi ott vettünk. Este együtt köszöntöttük Árpi kollégánk feleségét Zsuzsit születésének nevezetes, kerek évfordulós napján, amihez volt virág, puszi, ajándék és köszöntő ital meg egy kis nóta is. Következő reggelünk még korábbi ébredést igényelt, hogy tervezett programunkat tartani tudjuk. Auswitzba utaztunk tiszteletünket tenni milliók mártíromságának II. világháborús színhelyére. Több mint 70 év után is megrázó az, amit egykor ott ember az emberrel megtett. A legnagyobb hitlerista koncentrációs tábor a megszállt Európa területén, ahol egész népek kiirtására irányuló terveket valósítottak meg, elsősorban a lengyel és a zsidó népét. Az áldozatok számát nehéz meghatározni – valószínűleg 1 100 000 fő 28 nemzetből vesztette itt életét. Határozott többségben voltak a zsidó származásúak, akiket különböző országokból hoztak ide. Képet erről a helyről szándékosan nem hoztam ide.

Szép napot!

Legyen szép ott, ahol vagy!
Tegyél érte, hogy az legyen.:-)

Sínek rideg világa

Szombat este huszonegy órára jelentkeztem szolgálatba. Bennem volt még az előző nap traumája. Szokásos rituálé a kávéautomatánál a beíróban. Átlapozom a PARANCSKÖNYV szolgálati közleményeit és a vezénylésem egyeztettem a nálam lévő havi tervezettel. Éjszakai tehervonatozásra készültem. Kintről szirénák hangja. A városban valami történt megint. Egy telefon trillázik az üzemi mozdonyirányítónál. Kicsit később tőle kaptam az instrukciót gépszámot, vonatszámot szokásos módon, de hely szokatlan. Batsányi átjáróba menj váltani! A hová? kérdésre ismét a Batsányi átjárót kaptam válaszul. A váltás helye szokatlan nem az, hogy váltani kell. Alig háromszáz méter az átjáró, ahol jól látszott a mozdony elejét jelző három fény és a villódzó kék fények, ahogy a beíróból kiléptem. Az átjáróban fényvisszaverős egyenruhások végezték feladatukat. A vezetőállás fényeiben lentről láttam a kollégát. Láthatósági narancs mellény volt rajtam, így a helyszínt biztosítók között áthaladhattam. A mozdonyhoz közelítve megborzadtam. A jármű második forgóváza alatt a sötétben láttam egy nagyobb foltot, ami az ágyazaton a vágányra merőlegesen élettelenül feküdt. A mozdony ajtón belépve éreztem a vontatómotorok melegét és a szellőzőventilátorok mozgatta levegőben az emberi vér szagát. Kollégám arcán higgadt nyugalom és sápadtság. Köszöntöttük egymást majd röviden elmondta a történteket. "A síneken keresztben feküdt, így várta a vonatot." Közben átvettem tőle a szolgálatot. A helyszínt biztosítók az okmányait elkérték adatfelvételhez mire végeztek az adatfelvétellel a vasúti balesetvizsgáló is megérkezett, aki előbb a helyszínről fényképeket készített majd az adatok felvételét végezte és lejegyezte a történteket. Közben beszélgettünk az elmúlt hét vizsgájáról, eseményeiről, családról. A 18 év körüli áldozat legközelebbi hozzátartozója is megérkezett, majd több ismerőse. Senkinek ilyen élményt! A BŰNÜGYI HELYSZÍNELŐK azon az estén nem az első bevetésükön voltak túl, így rájuk még várni kellett a halottszállítóknak, akik az áldozat kiemelését 23 órára befejezték. Kicsit később a pályán a forgalom megindulhatott. Otthonomban meditálok, gyertyát gyújtok, zenét hallgatok, csendben olvasgatok vagy az erdőn vagyok. Az élet megy tovább.    

Kék hotel

Szeptember

Harmadik harmadába értünk az első emberes hónapnak. Az első harmadban köszöntöttük a család első nyolcvanasát apósomat a többi születésnapost, és két kis újszülöttet meg ugye a névnapost is.:-)

Osztrák utasítások módosítva, felkészülés, drukk. Vizsga kipipálva három évre ez is érvényes. :-)
Apuval sajnos péntek délután már nem jutott el a mentő a kórházig. :(
   

Egy szelet az elmúlt hétről

Kustánszegen munkatársak és családjai körében

Előző hétvégénket Kustánszegen töltöttük alapítványunk támogatóival a soproni mozdonyvezetőkkel. A háromnapos esemény közös szervezésben történt érdek képviseleti és alapítványi támogatással. A szállás költségrei alapítványi átutalással míg az étkezésé az érdek képviselet számlázható keretéből és némi önrészből lett kifizetve. Természetesen az italfogyasztást mindenki saját kerete és kapacitásához tervezhette, amit elkövetkező rendezvényeinken továbbviszünk és jó szokásként megtartunk. :-) 

Dobronhegyen fél tizenkettőkor egy kis panzióban találkozott a több mint 40 fős csoport. Itt délben jól esett a finomra sikerült gomba leves benne a gombaszeletekkel. Rántott csirkemell zöldséges hasábburgonya vörös káposzta volt választásom, amit kis ejtőzés után desszertként ízletes diós szelet követett. Kávénk elfogyasztása közben szabadon beszéltünk iskoláról, beiskolázásról, várható változásokról. Változtatni valókról, amik a munkánkat azért érintik, mert nincs ilyen létező jelző a magyar vasúton, mégis az Utasításban több oldalon a jelzésképeit leírták és a vizsgaanyagban megkövetelik. ??? 

"Nem szakmázni jöttünk, hanem kikapcsolódni!" szólt egyikünk, ami felszólítás volt arra, hogy induljunk szálláshelyeink elfoglalására, illetve táborhelyünkre. Rövid idő alatt odaértünk autóinkkal az öt kilométerre lévő kustánszegi Göcsej kempinghez, amiben már tavaly is eltöltöttünk néhány napot és éjszakát tavalyi bajánsenyei blogos találkozónk előtt. Táborhelyünk és éjszakai pihenőhelyeink elkészítése közben honnan honnan nem előkerült mindenféle házi készítésű cseppfolyós gyümölcspárlat, vörösbor és többféle sörital. A Nap felhő mögé bújt, amiből langyos cseppek ruháinkat áztatni kezdték, autóinkról mosták az út porát. Így, hogy nem láthatott az esőben egy kis pálinka is megkóstoltatott. Azután mégis irány az anyatermészet. Itt e kicsiny zárt világban is legbelül egyedül jött velem lélek vonatom a tavon körül. Hallattam mobilizált magam, majd meg-megállva néhány helybéli horgászhoz odaköszöntem. Pocsolyákat a régi kitaposott cipőben kerültem, közben azon vidultam milyen szerencse, hogy nincs is új cipőm.:-))) Szélesen elterülő mély árkokat átlépve szökelltem volna, de a tavaly látott keskeny erek néhol térdig, néhol combközépig teltek vízzel. Vacsorához a helyi halsütő adott frissen sütött halat. Az estébe még belefért néhány jó pohár vörösbor, közben tánc a párral és csak úgy szólóban meg együtt mindenkivel, aki jelen volt. Hajnali háromra elcsitult társaságunk aludni ment mindenki, aki tudott ágyban, aki tudott matracon és volt, aki csak úgy az asztal mellett egy kiszolgált fotelágyban. Reggeli párában ébredt a kemping két lakója úgy hat körül. A vizesblokk adott találkozáshoz helyet a tükörnél habzott, tisztult, simult az arc. Következő ajtó a konyhába vezetett, ahol egy sokat látott kávéfőző állt a polcon használatra készen. Víz, kávé és a begyújtott gázégőn pár perc múltán fortyogott, kotyogott is az illatos fekete. Ittunk együtt egy-egy finom forró fekete nedűt közben a vidám táncos esti kedveket dicsértük. Egy a kettő közül kocogni indult, hogy a felhalmozott szeszt belsőjéből kiégesse. A reggeli párát enyhe fuvallat lebbentette fel a tóról, kitakarta a környező dombokat és vidámnak mutatta az ébredő Napot kezdődő körútján, ami most is kérés nélkül mindenkinek süt. A tó vize enyhe, fürdéshez kellemes úszni benne boldogság. Körötte a futónak kisebbnek tűntek a pocsolyák és átléphetőbbek a csendben csordogáló erek vizei. A tavon körül kocogót melegítette az intenzív mozgás élvezete, a ragyogó napsütés, az élet öröme. Gyors zuhany reggeli mozgás után száraz nyári póló, rövid nadrág. Két nagyobb kaszrolyba teának való víz a gázégők rózsáira. Egy másik tűzhelyre reggelihez roppanós virslinek került víz a lábasba. Az ekkortájt ébredők törölközővel a kézben didergősen, óvatoskodva lépdeltek a kocka lapokat benövő harmatos füvön céljukig. A vizesblokkban elkezdik reggeli előtti szertartásaikat. Kicsit később fülig érő szájjal vigyorogva kívánnak "Jó reggelt!". Örömmel látták, hogy készül a reggeli. Volt ott a virslihez, rántotta, tükörtojás, vaj, sajt, kovászos uborka, mangalica tepertő, kolbász és szalámi no meg egy kis lekvár és nutellás krém. Elindult a nap.                    

Kilátás Dobronhegyről

Egy a komfortosabb szálláshelyek közül

Hely a vizet ügyelőnek. Körötte most épp nem csobbant semmi.

Vízbe be, vízből ki itt lehet.

Ide még vadakat is láttam inni lejönni.

A hely kedvelői.

Gondozott part.

Este a kemping terasza.

Tábortüzünk melege éjszakába vitte esti beszélgetésünket.:-)

Parazsunk füstje sem minket sem a Holdat nem zavarta az esti beszélgetésben.

"Neked a két év tréning is kevés!:-))))))"

Élete pörgését neki nem irigyeltem soha. Gondolatokat, mondani valót, kifejező képességet egyszer szeretném egy tréning keretében elsajátítani. A hálóról azt gondoltam ez egy kezdet lehet, de ehhez meg gépek, kütyük, pécék is kellenek, amiben az ember szép lassan elveszik. Igaz lehetőség adott szeptember első napjaira egy kis agytornára, de azt is megkaptam, hogy: "Neked a két év tréning is kevés!:-))))))"
Na ezzel jól feldobódtam megint.  

Régiókon át
esti tehervonatot
visznek a sínek.

Képekben a megélt idő

Felhő leső

Készül egy vonat Sopron-rendezőben

Város nézésen lentről

A város fentről

A belváros egy makettről

COBRA "bevetés" közben

Egy jó barát

Hegykői strandon

Várakozás Müllendorfon

Petőháza fürdő részlet

Petőházán éldegél ez a hárs

Fertődi kastély hátulról

Fertődi kastély a belső udvarból

A park egy részlete

A kastély egyik ablaka

Kapun kívül

Fertődi kastély kert

Érik a bodza

Szedresben